„Szomorú egy olyan országban racionalistának lenni, az értelem erejében bizakodni, ahol minduntalan Messiás vált Messiást.”– Lengyel László

Magyar Péter kormányzati és állami pénzügyi tapasztalattal rendelkezik, amelyet a Fidesz-kormányok alatt betöltött pozícióinak köszönhet. Egyértelműen a rendszer bennfentese volt, hiszen külügyi tisztségviselőként, majd az Európai Unió melletti állandó képviseletnél, később pedig a Miniszterelnökségen is dolgozott. Az MBH Banknál és a Diákhitel Központ élén pedig már az állami pénzügyek területén tevékenykedett. Magyar Péter egyszer arról beszélt, hogy "Világszerte egyedülálló a magyar diákhitelezési modell." Ez az állítás hangsúlyozza tapasztalatát, miközben kérdéseket vet fel a hitelességét illetően, különösen most, amikor éppen az általa korábban képviselt politikai és gazdasági környezetet bírálja.

Az anyag a Diákhitel Központ (DHK) által kötött szerződésekkel kapcsolatos problémákról is beszámol. Bár a kedvezőtlen tendenciát a menedzsment is észlelhette, és ezért költöttek közel félmilliárd forintot hirdetésekre, reklámokra és tanácsadásra, a megrendelt kutatások, elemzések és tanulmányok díjazása több esetben nem állt arányban az ellenszolgáltatással. Ráadásul triviális megállapításokra jutottak, melyek az interneten ingyenesen elérhetőek voltak, és olyan cégeket kértek fel ajánlattételre, amelyek teljesítőképessége kérdéses volt. Az Átlátszó által közzétett információk alapján ezek a dolgok tovább árnyalják Magyar Péter eddigi szerepét és hitelességét.

Magyar Péter és Varga Judit válása után férje minden erejével próbál politikai eszközökkel személyes bosszút állni. Órákkal azután, hogy volt felesége bejelentette visszavonulását a politikától, Magyar Péter Facebook-bejegyzést tett közzé, melyben lemondott két állami vállalatnál betöltött tisztségéről és lemondott az MBH Bank igazgatósági tagságáról. Azt írta, hogy az elmúlt években ráébredt: az Orbán Viktor kormányzásának céljaként megfogalmazott "nemzeti, szuverén, polgári Magyarország" eszméje valójában egy "politikai termék", amely a tömeges korrupció és a megfelelő kapcsolatokkal rendelkező személyek vagyonátruházásainak elfedését szolgálja.

Néhány hónap alatt Magyar Péter kilépett Varga Judit ex-igazságügyminiszter árnyékából, és mára jelentős tömegeket vonz a NER-en belülről érkező jogász. Csatlakozott a Tisztelet és Szabadság Párthoz, hogy induljon a 2024-es európai parlamenti választáson. Azt mondja, hogy nem új pártot alapít, hanem átveszi a már vegetáló pártot, hogy elkerülje a Fidesz által irányított Nemzeti Választási Iroda esetleges adminisztratív akadályait.

Magyar Péter azt is kijelentette, hogy lesznek olyan szakemberek, akik korábban a Fideszt segítették, de most átlépnek a Tisza Párthoz. Így úgy tűnik, hogy Magyar Péternek nincs szakember csapata, és most próbálja elcsábítani őket a Fidesztől. De vajon milyen szakemberekre alapozhat Magyar Péter, akik eddig felelősek voltak mindazért, ami az elmúlt 11 évben történt az országban? A kérdés jogos, hiszen azok a személyek, akik korábban részt vettek a Fidesz politikájában, kétséges, hogy az új irányvonal hiteles alakítói lesznek.

Magyar Péter többször is kijelentette, hogy jobboldali ember, de azt mondja, hogy "Teljesen mindegy, hogy demokrácia, vagy jogállam. Nem szeretem ezeket a szavakat, teljesen feleslegesek." Most leleplezési szándékkal úgy nyilatkozik, hogy ő meggyőződéses jobboldali, nemzeti érzelmű ember, és ha változás lesz, annak a rendszeren belülről kell jönnie. Szerinte a problémát nem az jelenti, hogy nincs jogállam és demokrácia, hanem az, hogy pár családé "az ország fele". Ez az aggasztó, mivel a NER jogtalanságai és igazságtalanságai ellen tiltakozó ellenzék nem is reagál erre a megállapításra, hanem inkább tiszteli Magyar Péter bátorságát.

A probléma, hogy Magyar Péter egy sértett ember, aki bosszút akar állni, és politikai véleménye gyakran változik. Ez arra utal, hogy Magyar Péter inkább egy éretlen politikus, akinek politikai gondolkodása inkább személyes sérelmekre építkezik, mintsem átgondolt, hosszú távú stratégiára. Kezdetben kormányváltásról beszélt, de most, a szavazók szimpátiájának elnyerése érdekében újra megváltoztatta véleményét. Magyar Péter politikai hozzáállása mindennél jobban mutatja, hogy nem stabil, megalapozott ideológiai háttérrel rendelkezik.

Véleményem szerint Magyar Péternek halvány gőze sincs a jobboldaliságról. A Mandiner, a Fidesz egyik lapja, arról cikkezett, hogy Magyar Péter valójában baloldali. A Mandiner írta: "Egyre nyilvánvalóbb, hogy a Tisza Párt a baloldal új reménysége az Orbán-kormánnyal szemben." Ez pedig mindent elárul Magyar Péter valódi politikai irányvonaláról.

Magyar Péter nem politikus, elég felületes a társadalmi ismerete,  pedig egy politikusnak ezt  ismernie kell, nincs szociológia ismerete, a politológiai alapos  ismeretektől az ö esetében tekintsünk el.

*

Politikusnak lenni szakma, amelyet nem lehet csupán elhatározásból vagy szimpátiából gyakorolni. Minden szakmában elengedhetetlen a folyamatos tanulás, a megfelelő felkészülés és a gyakorlati tapasztalat. Magyar Péter esetében egyértelmű, hogy nincs meg az a háttértudás és tapasztalat, ami egy valódi politikus munkájához szükséges. A társadalmi és szociológiai ismeretek, amelyek egy politikust segítenek megérteni a választók problémáit, illetve a társadalom működését, nála hiányoznak. A politológiai ismereteket pedig érdemes lenne alaposabban is elsajátítania, hogy valóban képes legyen a társadalmi rendszerek működését megérteni és ennek megfelelően a megfelelő politikai válaszokat adni.

Ahogyan a társadalom demokratizálódása és átpolitizálódása is azt igényli, hogy a politikai vezetők szakértők legyenek az adott területen. A modern politikai világban, amelyet a szervezetek és hálózatok alakítanak, kulcsfontosságú, hogy egy politikai vezető rendelkezzen olyan tudással, amely segíti őt a különböző társadalmi és gazdasági problémák megértésében és kezelésében. Magyar Péter esetében úgy tűnik, hogy ez a szakértelem nincs jelen, és a politikai szereplései inkább üres ígéretekkel és populista jelszavakkal vannak tele, mintsem valódi programokkal, amelyek konkrét megoldásokat kínálnának a társadalmi problémákra.

Az is világosan látszik, hogy Magyar Péter nem hajlandó valódi politikai vitákba bocsátkozni. Az, hogy nem akar belemenni a jogállamiság kérdéseibe, illetve nem ad választ arra, hogyan kívánja megoldani a Magyarországra vonatkozó problémákat, komoly kérdéseket vet fel a politikai hitelességét illetően. Ha egy politikus nem kész arra, hogy komolyan foglalkozzon azokkal a kulcsfontosságú témákkal, amelyek meghatározzák egy ország jövőjét, akkor nagyon nehéz elképzelni, hogy képes lenne vezetni egy országot, különösen akkor, ha a választók bizalmára van szüksége.

A pártja, a Tisza Párt, sem rendelkezik olyan erős szakmai háttérrel, ami segíthetne abban, hogy valóban egy alternatívát kínáljon a jelenlegi politikai helyzettel szemben. A párt programja hiányzik, és a jelszavak, amelyeket Magyar Péter használ, nem elegendőek ahhoz, hogy meggyőzzenek bárkit is arról, hogy valódi változást hozhatnak.

Delbos-Corfield megjegyzései, hogy Magyar Péter hasonló narratívát képvisel, mint Orbán Viktor, fontos figyelmeztetés. Bár Magyar Péter kevesebb konfliktust generálhat, mint Orbán, ugyanakkor a politikai irányvonal és a problémák kezelésének módja szinte ugyanaz. Ha Magyar Péter nem tudja egyértelműen megfogalmazni, hogyan kívánja kezelni az ország számára kritikus kérdéseket, mint például Ukrajna támogatása vagy a jogállamiság kérdései, akkor nem biztos, hogy megfelelő vezetővé válhat.

Végül, amit sokan figyelmen kívül hagynak, az az, hogy a demokrácia működése nem csupán a politikai vezetők feladata. Az állampolgároknak is felelősségük van abban, hogy milyen politikai döntések születnek, és hogy kire adják le szavazataikat. Ha a választók manipulációval, hazugságokkal vagy üres ígéretekkel elégednek meg, akkor ők maguk is részesei a problémáknak. A demokratikus rendszerek működése érdekében elengedhetetlen, hogy a választók is alaposan mérlegeljék, hogy kire és miért szavaznak, és hogy ne hagyják magukat könnyen befolyásolni a politikai kampányok üres ígéreteivel.

Ezért fontos, hogy Magyar Péter, és minden politikus, valóban komolyan vegye a politikai felelősséget, és képes legyen a társadalom valódi problémáival foglalkozni, nem pedig pusztán populista szlogenekkel elterelni a figyelmet a valódi kérdésekről.

*

Magyarországon a demokrácia helyzete komoly kérdéseket vet fel. Az emberek sokszor úgy érzik, hogy a demokratikus értékek és alapelvek, mint a szabadság, az igazságosság és a politikai pluralizmus, egyre inkább háttérbe szorulnak. A demokratikus intézmények működése, a jogállamiság és a szólásszabadság mind olyan alapvető elemek, amelyek szükségesek a társadalmi fejlődéshez és a politikai stabilitáshoz.

Az, hogy Magyarországon egyre inkább olyan politikai narratívák kerülnek előtérbe, amelyek a demokrácia erózióját eredményezhetik, komoly aggodalomra ad okot. Az emberek egyre inkább azt érzik, hogy a demokratikus intézmények és értékek nem képesek hatékonyan működni, hogy a szabad véleménynyilvánítás vagy a társadalmi viták helyett egyre inkább a központi hatalom dominál. Ebben a helyzetben a politikai vezetők felelőssége nemcsak abban rejlik, hogy meghozzák a szükséges intézkedéseket a gazdaság és a társadalom érdekében, hanem abban is, hogy megőrizzék és erősítsék a demokratikus intézményeket és jogokat.

A demokrácia valóban nem egy statikus állapot, hanem folyamatosan fenntartott és védett rendszer, amelyhez mind a politikai elitnek, mind az állampolgároknak hozzájárulásuk szükséges. Ha a demokrácia „szabadságra megy”, akkor a társadalom elveszíti azokat a fundamentumokat, amelyek biztosítják a szabad és igazságos politikai döntéseket. Ez az érzés sokak számára valós, és ez aggasztó, hiszen a demokrácia elengedhetetlen a szabadság és a jogegyenlőség megőrzéséhez.

Ha a politikusok populista jelszavakra építenek, és nem kínálnak valós, mélyebb megoldásokat, akkor könnyen elveszítik a hitelességüket. Az ilyen politikai irányzatok gyakran csak felszínes ígéretekkel operálnak, amelyek nem segítenek a valódi problémák megoldásában, és csupán a társadalom egyes csoportjaiban keresnek visszajelzést, miközben elhanyagolják a komplexebb, hosszú távú kérdéseket.

A populizmus, mint stratégia, a társadalom megosztására épít, ahelyett, hogy valódi közösségi párbeszédet generálna. Ezáltal nem segít abban, hogy a társadalom szélesebb rétegei egyesüljenek egy közös cél érdekében. Ráadásul, ha az ilyen típusú politikai diskurzust egy olyan társadalom fogadja el, ahol a szolidaritás és az együttműködés gyenge, akkor egyfajta apátia és közömbösség alakulhat ki, ami még inkább megnehezíti a társadalmi fejlődést.

A jogállam, a szólásszabadság és az értelmes társadalmi párbeszéd alapvető pillérei kellene, hogy legyenek egy egészséges demokráciának, de ha ezek nem működnek, akkor az egész rendszer hitelessége és működőképessége erősen megkérdőjelezhető. Ha nincs biztosítva az alapvető jogok védelme, ha a különböző társadalmi csoportok nem tudnak szabadon és tiszteletteljesen kommunikálni egymással, akkor nemcsak a politikai diskurzus szenved, hanem az egész társadalom.

Magyarországon ma a demokrácia csupán felszínes formaságokban létezik, valódi tartalom és jogállami garanciák nélkül. A társadalmi közömbösség pedig tovább mélyíti ezt az állapotot: a passzivitás és a nemtörődömség nemcsak a politikai életet mérgezi, hanem az emberek mindennapjaiban is olyan mélyreható károkat okoz, amelyek orvoslása akár egy fél emberöltőt is igénybe vehet – ha egyáltalán lehetséges

Orbán Viktor egy olyan diktatórikus rendszert alakított ki, amelyet populista jelszavakkal irányít, miközben a társadalom egy részét folyamatosan manipulálja, hogy fenntartsa hatalmát. Magyar Péter, bár más stílusban, szintén populista jelszavakra épít, amelyek könnyen megmozdítják azokat, akik csalódottak a politikai helyzetben. Azonban egyikük sem kínál valódi, tartós megoldásokat a társadalom problémáira; helyette inkább a felszínes ígéretek és a populizmus eszközeivel próbálják fenntartani a szavazóbázisukat. A híveik ugyan továbbra is követik őket, de az ország valódi fejlődése elmarad.

Ha két populista politikust összehozunk, akkor a populizmus hatása fokozódik, és még inkább felerősödik, ám a valódi társadalmi problémák megoldása mindinkább háttérbe szorul. A populizmus 'négyzetre emelése' végül teljesen kiüresíti a tartalmat, és nem marad más, mint a felszínes ígéretek és manipulatív szólamok.

Ha matematikai értelemben vizsgáljuk, a populizmus nem képes valódi megoldásokat nyújtani, hanem inkább csak fokozza a problémákat, miközben távolabb kerülünk a tényleges, fenntartható megoldásoktól.

Magyar Péter politikai színre lépése kétségtelenül felkavarta az állóvizet, és sok csalódott választó számára új reményt jelenthet. Ugyanakkor a hitelessége és hosszú távú politikai tervei még kérdésesek. Ha valóban változást akar, bizonyítania kell, hogy nem csupán egy jól felépített politikai projekt része, hanem valódi alternatíva a mai rendszerrel szemben. De a valódi kérdés még mindig megválaszolatlan: mit akar valójában, hová tart, és milyen jövőt képzel el? Kikkel kívánja ezt megvalósítani? Ha pártját a régi Fidesz-káderek töltik fel, az nem jelent sem fejlődést, sem valódi változtatási szándékot. Nem kiégett pártkatonákra, hanem fiatal, romlatlan szakemberekre, hiteles és új arcokra van szükség. Ha ezt nem ismeri fel, könnyen egy újabb csalódást jelenthet azok számára, akik valódi változást remélnek .

A választók nem pótcselekvést akarnak, hanem egy hiteles alternatívát.

-000-

1Ady Endre: A magyar Messiások