Orbán Viktor miniszterelnök többször is megkérdőjelezte az Európai Unió jövőjét, sőt, annak létjogosultságát is. A 2023. március 31-i rádióinterjújában arról beszélt, hogy az EU mindkét alapvető célját – a békét és a jólétet – feladta, ezáltal létezését az emberek megkérdezőjelezik. 2025. február 14-én pedig kijelentette: "Nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától is, ha ez így megy tovább." Szavai egy olyan politikai stratégiát vázolnak fel, amely az EU gyengülésére és esetleges összeomlására számít.

Ez a narratíva külső geopolitikai szálakba is illeszkedik. Az orosz propaganda rendszeresen az Egyesült Államok és a NATO vazallusainak bélyegzi az európai államokat, az EU-t pedig gyenge és tehetetlen szervezetként mutatja be. Putyin politikája nem titkoltan a nyugati demokráciák destabilizálására törekszik, az Európai Parlament szerint pedig Oroszország aktívan próbálja befolyásolni a tagállamok politikai folyamatait, pénzeli a szélsőjobboldali és szélsőbaloldali mozgalmakat, hogy gyengítse az Uniót.

Orbán Viktor kapcsolata Moszkvával sok vitát generál. A magyar kormánypárti kommunikáció szerint a miniszterelnök csupán "békepárti" álláspontot képvisel, azonban egyes kritikák szerint az orosz narratíva magyarországi felerősítéséről van szó. Az Európai Parlament állásfoglalása szerint az olyan politikai szereplők, akik az orosz érdekeket képviselik, hozzájárulnak az EU destabilizálásához.

A legnagyobb kérdés az, hogy Magyarország milyen jövőt választ. Az Orbán-kormány látszólag még az EU-n belül próbálja érvényesíteni politikáját, de vajon meddig lehet ezt az egyensúlyozást fenntartani? Egy biztos: az Európai Unió gyengülése vagy szétesése Magyarország számára sem biztosíték a stabilitásra. A nemzetközi politikai és gazdasági realitások figyelembevétele nélkül az ország könnyen elszigetelődhet.

Az utóbbi években egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy az Európai Unió belső válságokkal és külső fenyegetésekkel küzd. A szervezet létjogosultságának egyik alapköve a béke és a jólét biztosítása volt, ám napjainkra mindkét cél megkérdőjeleződni látszik. Orbán Viktor a Kossuth rádióban adott 2025. február 14-i interjújában így fogalmazott:

„Tehát nemcsak az történik, hogy egy-egy ország akarata ellenére belesodródott a háborúba, hanem az egész Európai Unió létezése, az Európai Unió értelme megkérdőjeleződik az emberek szemében, mert a két célt, amiért egyáltalán tartjuk, finanszírozzuk, akarjuk, hogy legyen, működtetjük – béke és jólét –, mind a két célt föladta. És ez egy teljesen új helyzet.”

Ezzel párhuzamosan a magyar miniszterelnök többször is hangoztatta, hogy az Európai Unió reformra szorul, és ha az átalakítása nem sikerül, más stratégiát kell keresni. „Nem kell ebből kilépni, szétesik ez magától is, ha ez így megy tovább” – mondta. A Mandiner és a svájci Weltwoche közös podcastjében szintén kijelentette: még nem próbálták meg érdemben megreformálni az EU-t, és ha a próbálkozás kudarcot vall, akkor alternatívát kell keresni. Ez a narratíva egyértelműen gyengíti az Európai Unió stabilitását és hitelességét a magyar kormány részéről.

*

Oroszország évek óta törekszik az Európai Unió meggyengítésére, amit különböző politikai, gazdasági és információs hadviselési eszközökkel próbál elérni. Putyin és a Kremlhez közeli média folyamatosan az Egyesült Államok és a NATO bábállamaiként próbálja ábrázolni az európai országokat, ezzel is aláásva az EU belső egységét.

Putyin már 26 évvel ezelőtti miniszterelnöki hivatalba lépésekor kijelentette: „Növelnünk kell tekintélyünket, és nem kell szégyellnünk érdekeinket és befolyási köreinket. Oroszország nagyhatalom volt és az is marad. Nem szabad hagyni, hogy véleményünket figyelmen kívül hagyják.” Az orosz birodalmi törekvések mélyen gyökereznek a történelemben, Nagy Pétertől kezdve egészen napjainkig. Az orosz expanzió mindig is a hatalom és a befolyás kiterjesztéséről szólt, legyen szó a cári Oroszországról, a Szovjetunióról vagy Putyin Oroszországáról. Mindig az volt a cél, hogy Moszkva befolyását kiterjessze a szomszédos régiókra – akár katonai erővel, akár politikai manipulációval.

Putyin számára a Szovjetunió összeomlása „a 20. század legnagyobb geopolitikai katasztrófája” volt, és azóta is azon dolgozik, hogy helyreállítsa Oroszország nagyhatalmi státuszát – akár Európa rovására is.

Az Európai Parlament nemrégiben elfogadott állásfoglalásában is megerősítette: Putyin célja az európai demokráciák meggyengítése és végső soron az EU szétesésének elősegítése. Az orosz vezetés aktívan támogat szélsőséges pártokat és politikai csoportokat Európa-szerte, hogy növelje az EU-n belüli megosztottságot.

„Egyértelmű bizonyítékok vannak arra, hogy Oroszország megpróbál beavatkozni a választási folyamatokba és a politikai döntésekbe szerte a világon, különösen az EU-ban és tagállamaiban” – állítja az EP-határozat.

Az Európai Parlament külön kiemelte az osztrák Szabadságpárt (FPÖ) és Putyin pártja közötti partnerségi megállapodást, a francia Nemzeti Tömörülés orosz finanszírozását, valamint az AfD és más euroszkeptikus pártok Moszkvához fűződő kapcsolatát.

Orbán Viktor politikája egyértelműen segíti az orosz érdekek európai térnyerését. Miközben az unió és NATO tagjaként Magyarország formálisan a nyugati szövetségi rendszer része, a kormányfő gyakran hangoztatja Moszkva álláspontját, és az EU meggyengítését célzó politikát folytat.

Orbán Viktor Putyinnal való kapcsolata különösen éles kritikákat váltott ki, miután az orosz elnök ellen elfogatóparancsot adtak ki háborús bűncselekmények miatt. Magyarország azonban továbbra is vonakodik az Oroszország elleni szankciók teljes támogatásától, és időnként vétózza az Ukrajnának szánt segélyeket és fegyverszállítmányokat.

Orbán nemrégiben azt nyilatkozta: „Szeretnénk megtenni az első lépéseket a béke felé.” Azonban az általa propagált béketárgyalások valójában az orosz feltételek elfogadására és Ukrajna területi veszteségeinek legalizálására irányulnak. Ez rendkívül veszélyes precedenst teremtene: a második világháború óta egyetlen európai ország sem kényszerült arra, hogy területe egy részét agresszió következtében feladja.

Kreml csak egy rövid haladékként használja a tűzszünetet, miközben a nyugati hatalmak most az Oroszországgal kötött megállapodás felé haladnak, vissza kell tekinteniük és fel kell ismerniük, hogy Oroszországnak tett minden érdemi engedmény csak megerősítette a globális rend lerombolására tett erőfeszítéseit. Ha most megismétlik ezt, a következmények valószínűleg katasztrofálisak lesznek.

Ennek az "orosz világnak" derék katonája Putyin csatlósa: Orbán Viktor

Oroszország minden eszközzel próbálja megakadályozni a béketárgyalásokat, amelyek nem az ő érdekei szerint zajlanak. 2024 júniusában Svájcban egy 92 nemzet részvételével tervezett diplomáciai konferencia kapcsán Moszkva kifejezte elégedetlenségét, mivel Ukrajna álláspontja túl nagy támogatást élvezett.

*

Az Európai Unió egy történelmi válaszúthoz érkezett. A belső megosztottság, a külső fenyegetések és a populista, oroszbarát politikai vezetők, mint Orbán Viktor, jelentős veszélyt jelentenek az unió stabilitására és jövőjére.

Ha az EU nem tudja megerősíteni önmagát és hatékonyan fellépni a belső bomlasztó erők ellen, fennáll a veszélye annak, hogy az unió széthullik, ahogyan azt Orbán is jósolta – és ahogyan Putyin kívánja.

Az Európai Unió számára a következő évek kritikus jelentőséggel bírnak. Az unió fennmaradásához és stabilitásához elengedhetetlen, hogy a tagállamok határozottabban lépjenek fel a belső és külső fenyegetésekkel szemben, és ne engedjék, hogy az orosz propaganda és az euroszkeptikus politikai vezetők aláássák az európai közösség alapelveit és működését.